Boroz�

Gond�z� borocska mellett
V�gan illan �letem;
Gond�z� borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.

�s mit �multok? ha mondom,
Hogy csak a bor istene,
Akit �n im�dok, aki
E kebelnek mindene.

�s a bor vid�m hev�ben
F�ttyentek r�d, zord vil�g!
Sz�vemet hol annyi k�nnak
Skorpi�i szaggat�k.

Bor tan�tja h�rjaimra
Csalni ny�jas �neket;
Bor tan�tja elfeledni,
Csalfa ly�nyok, titeket.

Egykor majd borocska mell�l
A hal�l ha �zni j�:
M�g egy korty - s nevetve d�l�k
J�g�ledbe, temet�!

P�pa, 1842. �prilis

 A B�jdos�

Mit nekem hab! mit nekem v�sz!
�n nem f�lem harag�t,
Kebelemnek pusztas�git
Sz�z vihar rohanja �t.

Rajta! gyorsan evez�h�z,
Talpra, reszket� leg�ny!
B�r toronny� n� a hull�m,
A t�lpartra sz�llok �n.

�j borong ott, s�r� k�dnek
K�ts�gbarna �jjele;
Ly�ny! temetve mind�r�kre
Legyen eml�ked bele,

Ki ez �g� szerelemmel
Enyelegve j�szthat�l,
Ki h�s�get esk�v�l, �s
Oh! ki m�gis megcsal�l.

Messze t�nnek m�r a partok.
Messze t�n a gy�szvid�k.
Hol szivemnek b�ke, cs�nde
Romhalomba d�ntet�k:

T�nj�n is nagy messze t�lem,
Hogy ne l�gyen semmi jel,
Mely a multat, �rzem�nyim
H�bor�tni, k�ltse fel.

Hah! mi k�p leng a k�d�jben?
B�jol� mint a tavasz...
Sz�ke f�rttel... k�k szemekkel...
H�telen ly�ny, k�ped az!

Nincs teh�t a nagyvil�gon,
Nincs hely, csalfa sz�p alak!
Hol sebemre �r csepegjen,
Hol feledni tudjalak?

Dunavecse, 1842. okt�ber

Hal�lv�gy

S�rt nekem, s�rt �s kopors�t,
M�lyen fekv�t f�ld alatt!
Hol nem �lnek �rzem�nyek,
Hol nincs t�bb� gondolat.

Oh fej, oh kebel, te kett�s
�tok �letem felett!
M�rt kinozni l�ngcsap�su
Ostorokkal engemet?

M�rt a v�gy e l�zas agyban,
Sz�llni csillagok f�l�?
Hogyha �t a sors haragja
F�ld�n cs�szni rendel�.

Vagy ha sz�ll e v�gyak sz�rnya,
M�rt nincs rajta �gi toll?
Mely vigyen, hol a magasban
Halhatatlans�g honol;

�s ha puszta n�kem �dvben
E vil�g, m�rt a kebel,
Megteremtve, hogy lak�ul
�r�met fogadjon el?

Vagy ha van sz�v, mely a k�jben
F�llobogva �rzene,
M�rt re�m e j�gtekintet?
Boldogs�gnak istene!

S�rt nekem, s�rt �s kopors�t,
M�lyen fekv�t f�ld alatt,
Hol nem �lnek �rzem�nyek,
Hol nincs t�bb� gondolat...

Kecskem�t, 1843. febru�r

A Farkasok Dala

S�v�lt a zivatar
A felh�s �g alatt,
A t�l iker fia,
Es� �s h� szakad.

Kietlen pusztas�g
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Megh�zhatn�k magunk.

Itt k�v�l a hideg,
Az �hs�g ott bel�l,
E kett�s �ld�z�nk
Kinoz kegyetlen�l;

S amott a harmadik:
A t�lt�tt fegyverek.
A feh�r h�ra le
Piros v�r�nk csepeg.

F�zunk �s �hez�nk
S �tl�ve oldalunk,
R�sz�nk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

Pest, 1847. janu�r